A pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat jellemzően férfiaknak értékesítik, hagyományosan ők a fő döntéshozók ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak a megvásárlásában. Ugyanakkor megfigyelhető a nők egyre erősebb befolyása a vásárlási döntésre, amely nem meglepő, ha iskolázottságukat, a munkaerő piaci részvételüket tekintjük. Iskolai végzettség szerint a magyar nőket és férfiakat összehasonlítva a nők javára dől a mérleg. A felsőoktatásban 1980 óta magasabb a női hallgatók létszáma, mint a férfiaké.
Azonban ha a kereseti viszonyokat tekintjük, akkor kiderül, hogy férfiak járnak jobban. Egy 2006-os megkérdezés eredménye alapján Magyarországon a férfiak havi nettó bére 16%-al magasabb, mint a nőké. Ez az átlagos rés azonban területenként nagyon eltérően alakul. Ahogy a bérkategória nő, úgy emelkedik az eltérés is. Eszerint a legmagasabb jövedelmi kategóriában már 35% a két nem bére közötti különbség. A gyermek jelenléte (és ezzel az végzett munka jellege) is befolyásolja a különbséget. A gyermektelenek csoportjában a legkisebb a bérrés férfiak és nők között (9%), a két gyermekesek esetében azonban meghaladja a 25%-ot.
Visszatérve a pénzügyi döntésekre a GfK közelmúltban megjelent tanulmánya szerint a magyar párok jellemzően együtt döntenek a pénzügyi, banki termékek, szolgáltatások megvásárlásáról. Bár létezik munkamegosztás férfi és nő között, a vásárlásokban a hagyományos női – férfi szerepek mellett jellemző, hogy egyre több nő szól bele az autó vagy bútor vásárlásába is, míg a férfiak egyre inkább részt vesznek a gyerekekkel kapcsolatos nevelési feladatokban.
Malone és szerzőtársainak - in: J Fam Econ Iss (2010) 31:63-81 - felmérése azt vizsgálta, hogy a különböző családformákban élő (egyedülálló, házas, elvált, partnerrel együtt élő) gyermektelen nők és anyák hogyan viszonyulnak a pénzügyekhez, mennyire érzik anyagi helyzetüket biztosnak. Kutatásukban 368 fő 30 és 65 év közötti nő vett részt. Eredményeik szerint azok a nők, akik nem hagyományos családban élnek, azaz egyedülállók, elváltak vagy együtt élnek partnerükkel bizonytalanabbnak ítélték meg az anyagi helyzetüket, mint azok, akik az első házasságukban élnek. Azok a nők ítélték meg kedvezőbbnek az anyagi helyzetüket, akik az átlagnál idősebbek, magasabban képzettek, magasabb jövedelműek voltak, illetve akik nagyobb mértékben járultak hozzá háztartásuk bevételeihez. Az is kiderült, hogy a házasság nem feltétlenül jelent nagyobb anyagi biztonságot, továbbá az egyedülálló anyák konzervatívabbnak bizonyultak a házasságban élő társaiknál mind a fogyasztási kiadások, mind a pénzkezelés tekintetében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése