2012. szeptember 23., vasárnap

A cukrozott üdítőitalok elkerülése ajánlott a túlsúly ellen

Egy, a héten megjelent tanulmány szerint (elérhető: itt), a cukrozott üdítőitalok elhagyása bizonyítottan segíti az elhízás elleni küzdelmet. Az amerikai kutatást olyan túlsúlyos és elhízott tinédzserek körében végezték el egy éven keresztül, akik rendszeresen fogyasztottak cukrozott üdítőitalokat. 
A tesztcsoportba tartozó tinik egy éven keresztül lemondtak ezekről az italokról, miközben ezen időszakban kalóriamenetes italokat szállítottak ki számukra és családjuk számára. Egy év után a tesztcsoport tagjainak testtömeg indexe (BMI) és testsúlya is kedvezőbben alakult, mint a kontrollcsoportba tartozó társaiké, akik nem változtattak életmódjukon. A kutatók következtetése szerint az egészséges alternatívához való könnyű hozzáférés és az egyértelmű célok kommunikálása lehet a siker kulcsa. A könnyű hozzáférés kiemelten fontos, mert a kísérletet követő második évben visszatértek ellenőrizni az eredményeket és azt találták, hogy a cukrozott italokról való egyéves lemondás nem járt egyértelmű változással, azaz a második év végén a kísérleti csoport tagjai is visszatértek ezen italok fogyasztásához és a korábbi különbségek a két csoport BMI és testsúly értékei között eltűntek.
Nem véletlen, hogy az elhízással komolyan érintett területeken lépéseket tesznek a cukrozott üdítőital fogyasztása ellen, lásd a nagyméretű cukrozott üdítőitalok idei betiltását New Yorkban (cikk erről: itt) vagy Jamie Olivernek az egészséges iskolai étkezésért folytatott kampányát (lásd: itt).


2012. szeptember 22., szombat

Alacsony gyermekszületési arányok Európában

A Guardian tegnap megjelent cikkében a kimagaslóan alacsony német termékenységi arányszámról és annak következményeiről ír (cikk: itt).
Németország 1.36-os termékenységi arányszáma (adatok: itt) valóban alacsony és az ország gazdasági stabilitásával komoly kontrasztban áll, így nem meglepő a probléma hangsúlyozása. Ezzel együtt Németország nincs egyedül ezzel a gonddal, a magyar adat kéz a kézben jár a némettel, sőt 2011-ben az 1.24-es értékre süllyedt. Erről a mutatóról azt kell tudni, hogy értéke a szülőképes korú, azaz a 15-49 éves korú nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amely kifejezi, hogy egy nő hány gyermeket szülne élete folyamán a jelenlegi feltételek megmaradása mellett, azaz mennyi a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. A termékenységi arányszám európai uniós átlaga 1.6, de a generációk reprodukcióját a 2.1-es szint mellett lehetne biztosítani. 

Demográfiai elemzések szerint az okok között található a gyermekvállalás időpontjának kitolódása, a tanulmányi idő meghosszabodása, a házasság népszerűségének csökkenése, az önálló élet elkezdésének nehézsége, illetve a társadalmi értékek megváltozása, úgymint az egyéni értékek előtérbe kerülése a közösségi értékekkel szemben. Mindezentúl és ezekkel összefüggésben, Németországban fontos tényező a szándékos gyermektelenség problémája is, amely Magyarországra nem jellemző (lásd: elemzés a témában).

Tekintettel arra, hogy a kétkeresős családmodell az uralkodó, így a munka és  a család közötti konfliktus feloldása tűnik a legfontosabbnak - utal erre a Guardian cikke. A helyzet mindenképpen komoly, hiszen a demográfiai trendek és a gazdasági teljesítőképesség között szoros összefüggés van. Éppen ezért foglalkoznak sokan és sokat azzal a kérdéssel, hogy a születések száma hogyan növelhető Európában?