2011. június 27., hétfő

Családi sorozatok: Modern család

Régóta tervezem, hogy írok a családi sorozatokról, hiszen ezek egyfajta leképeződései a jellemző társadalmi viszonyoknak. Most a 2009 óta vetített amerikai sikersorozat, a Modern család kerül bemutatásra. A sorozat stabilan magas nézettségével az egyik legsikeresebb az USA-ban, egyúttal a legjövedelmezőbb sorozatok között szerepel és nem utolsósorban 2010-ben Emmy díjat nyert. 
A történet a következő (port.hu): 
"A hatvanas éveiben járó Jay nemrég vette feleségül a feleannyi idős, forróvérű, kolumbiai származású Gloriát. Ráadásul ezzel a nő első házasságából származó fia, Manny is a nyakába szakadt. Nem csoda, ha időnként nagypapának nézik. Jaynek egy lánya és egy fia van. Ez utóbbi neve Mitchell, aki mellesleg meleg, a párjával, Cameronnal most fogadtak örökbe egy vietnami kisbabát. Phil és Claire viszont már tizenöt éve együtt vannak, két lányuk és egy fiuk van. A férfin a kapuzárási pánik jelei mutatkoznak, és menő fejként próbál szót érteni kamaszodó gyerekeivel." 
A sorozat jellemzője, hogy a történet nagyon közel van a mai élet realitásához. Egyrészt a mindennapi életet behálózó technológiai eszközök éppúgy feltűnnek az eseményekben, mint a valóságban, másrészt a családok sokszínűsége jelenik meg a tévé képernyőjén.  Velük ezért könnyű azonosulni, ráadásul a szereplők gyakran kikacsintanak a nézőkre, amivel jobban bevonják őket az események sodrába. A történet bemutatása egyszerre dokumentarista és elbeszélő, a szereplők önelemzők, helyenként irónikusak és tele van érzelmekkel. 
Mi az, amit ez üzen nekünk? 
1. Ezek a családok mások, mint a 70-es, 80-as évek családjai, hiszen a hagyományos kétszülős többgyerekes család mellett az emigráns házasság, nevelt gyerek, homoszexuális szülők is szerepelnek benne, azaz a film leköveti a jelenkor családjainak sokféleségét.
2. Az ábrázolt és nagyon különböző családokban az alapértékek ugyanazok, hiszen a szeretet, egymás támogatása, a kapcsolatok megbecsülése és megőrzése erősen megjelenik mindenhol. Ebből a szempontból a Modern család nagyon is hagyományos és megfigyelhető, hogy mindegyik családtípus “működési” jellemzőit tekintve hasonlóan jelenik meg benne, azzal együtt, hogy a szereplők mások.
3. A nézetsségi siker az is jelenti, hogy a nézők sokkal elfogadóbban a meleg párokkal, és az ő gyereknevelésükkel szemben, mint korábban. Ugyanez igaz a vegyes családokra, a bevándorlókkal kötött házasságra is.
Érdekes elemzés olvasható a sorozatról a The New York Times oldalán is.

2011. június 26., vasárnap

Egyedülálló apák

Magyarországon az egyszülős háztartások aránya közel 17% (Demográfiai Portré, 2009), ezen belül 13%-ot tesz ki az apa - gyermek típusú családok hányada. Ez az arány nálunk csökkenő, szemben az Egyesült Államokban megfigyelhető trenddel. Ott 1990 óta közel megduplázódott a gyermeküket egyedül nevelő apák száma, elérve a 2.79 millió főt, arányuk 15% az összes hasonló családon belül. A The New York Times cikke szerint ennek részben a társadalmi változás az oka, amely  szerint  a társadalom egyre inkább ösztönzi a férfiakat, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a gyermeknevelésben. Igaz - ahogy a cikk említi - az USA-ban a mérés módja is az oka lehet a kimutatott növekvő tendenciának. 
Nálunk, Vukovich Gabriella tanulmánya szerint (TÁRKI Adatbank) az egyedülálló anyák és apák családi állapota között lényeges különbség van. A férfiak esetében az egyedülállók aránya fele (5%) a nők körében (12%) megfigyelhetőkhöz képest, ugyanakkor közöttük magasabb az özvegyek és a házasok aránya. Emellett az egyedülálló anyák 48%-a, az apák 34%-a elvált.
A The New York Times cikkének konklúziója, hogy az adatok az amerikai családkép változását jelzik. Ugyanez a magyar helyzetre is elmondható, amiről az idei népszámlálás eredményei mondanak majd többet.


2011. június 1., szerda

Kitolódó kamaszkor, boomeráng gyerekek

A kamaszkor elhúzódásáról, a felnőtté válás idejének kitolódásáról többször írtam már (lásd: A magyar 18-34 éves fiatalok fele a szüleivel él együtt, A 'zsúfolt otthon' és a boomeráng gyerekek és Mama Hotel). Nemzetközi trendről van szó, amely Európa mellett az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában élő fiatalokat is érinti. Általánosságban az mondható el erről a jelenségről, hogy a társadalmi, kulturális szokások jellemzően az otthon maradás ellen hatnak, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági trendek ösztönzik azt.
Ide gyűjtöm most a Figyelőben megjelent két cikket, amely a témához kötődik:
A Gyerekágyra járók cikk a szülői házban élő fiatalok kategóriát, a hazai és nemzetközi gyakorlatot tekinti át, a Zsebpénzemberek írás pedig a márkák és általában a marketing gyakorlat viszonyát mutatja be ehhez a célcsoporthoz. Jó olvasást a cikkekhez.