Szegénység

2007-es adatok szerint a teljes népesség 13-16%-át tekinthetjük szegénynek, a TÁRKI adatai az előbbit, a KSH adatai az utóbbit mutatják. A szegénységre jellemző, hogy kockázata az életkorral csökken, továbbá a gyermek jelenléte a háztartásban növeli a szegénység kockázatát. Hazánkban minél több gyermek él a családban, annál nagyobb a szegénységi küszöb alatt élők aránya. Az elszegényedés kockázata különösen a harmadik gyermek vállalását követően ugrik meg, a szegényeség aránya a három- és többgyerekes családoknál már 24%. Ugyanígy nő a szegénység kockázata, ha a gyerekes háztartásból hiányzik az egyik szülő (25%), de magas a középkorú egyszemélyes háztartásokban (23%) esetében is. A szegénység 50%-os értékkel a legmagasabb arányú a roma háztartásfővel együtt élő háztartások esetében.
A kiadások szerkezetét vizsgálva kiderül, hogy a háztartás jellege befolyásolja a fogyasztást. A gyermekek számának növekedésével a háztartás egyre többet költ élelmiszerre és egyúttal annál gyengébb minőségű élelmiszereket fogyaszt. A három- és többgyerekes háztartásokban különösen alacsony a tej-, sajt-, zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A legegészségesebben a legmagasabb jövedelműek és azon belül is a gyermektelen háztartások étkeznek. Esetükben találjuk a legmagasabb zöldség-, gyümölcs- és tejtermékfogyasztást, de ők eszik a legtöbb halat is. Az időskorúak esetében az egészségügyi kiadások magasak. A nyolcvan év felettiek jövedelmük 14%-át fordítják erre a célra.
Forrás:
TÁRKI: Háztartás Monitor, 2008; KSH: Társadalmi helyzetkép, 2003; KSH: Magyarország, 2008

Mibe kerül egy gyerek?

A TÁRKI 2007-es tanulmánya kiszámítja a magyarországi gyereknevelés költségeit. A számítások két tényezőt számszerűsítenek (1) a gyermekek fogyasztását és a (2) gyermeknevelésre fordított háztartási munka mennyiségét.
Az eredmények szerint egy gyermek nevelésének az egy éves átlagos költsége 2003-as árakon számítva 1,26 millió forint. Ha ezt korrigáljuk az éves inflációkkal (és feltesszük, hogy az összes többi becsült tényező változatlan), akkor ez 2010-ben 1,8 millió forintot tesz ki.
A 2003-as eredmények szerint a “két szülő egy gyermekkel” és az "egyedülálló szülő egy gyermekkel" háztartástípusok esetében a legmagasabbak a gyermeknevelési költségek. Ez az előbbi esetében az átlag 162%-át, utóbbinál 109%-át jelenti. (A különbség oka a szülők eltérő száma, amely befolyásolja a figyelembevett háztartási munka értékét.) Amennyiben egy szülő kettő vagy több gyereket nevel az érték az átlag 67%-ára rúg. A három vagy több gyereket nevelő pároknál az egy gyerekre jutó éves átlagos költség az átlag 89%-a.
Forrás: www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b003.pdf

Az apák kevesebb időt töltenek gyermekükkel

Egy közelmúltban publikált ausztrál tanulmány szerint az apák kevesebb időt töltenek egyedül gyermekükkel/gyermekeikkel, mint az anyák. Ez az idő hétköznapokon fél órát jelent, hétvégenként 0,8 - 1,4 órát. Ezzel együtt az együtt töltött idő minőségének megítélése is más a két szülő esetében. Az anyák 40%-a állítja, hogy mindig vagy majdnem mindig élvezi a gyermekkel töltött időt, ugyanezt az apák 28%-a érzi így.
Kérdés, hogy a társadalmi megfelelés mennyire befolyásolja a válaszokat, azaz az apák tényleg kevésbé élvezik a gyermekükkel együtt töltött időt vagy csak őszintébbek? Elvégre vállalhatja egy anya azt, hogy azt mondja nem mindig szeret együtt lenni a gyerekeivel? A legkevésbé pozitív kategóriát, azaz "néha vagy ritkábban élvezem a gyermekeimmel együtt töltött időt" az apák 21%-a, az anyák 11%-a választotta.
Forrás: www.aifs.gov.au/institute/media/media100520.html

Néhány adat...

Átlagos gyermekszám az EU-ban: 1,5 – 2,0
- Legmagasabb: Írország, Finnország, Benelux
- Legalacsonyabb: Balti- és mediterrán országok
- Magyarország: 1,7
Gyermekes háztartások aránya az EU-ban: 25-45%
- Legmagasabb EU-10, Írország, Portugália
- Legalacsonyabb: Skandináv államok, UK
- Magyarország: 32%
Forrás: EU-SILC, In.: EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS, 2008; TÁRKI