Fiatalok és a pénzügyek

2008-ban végeztem egy felmérést a Corvinus Egyetem harmadéves hallgatói körében. Összesen 299-en töltötték ki a kérdőívet, 46%-uk nő, 54%-uk férfi. A válaszadók 37,5%-nak állandó lakhelye Budapest, 51,5%-uk városban, 11%-uk faluban él. Az átlagéletkor 23 év.

A megkérdezett diákok többsége - 87,3%-a - szokott gyűjteni, általában úgy, hogy alkalomszerűen tesz félre, vagy ha a hónap végén marad erre pénze. Az egy évben belül tervezett nagyobb értékű vásárlási terveik között vezet a laptop vásárlás (18%), ezt követi a nyaralás (14%), a fényképezőgép (7%) és a mobiltelefon (6%) beszerzése.

A megkérdezettek 40%-a tartja magát impulzusvásárlónak, aki pillanatnyi elhatározás alapján is szokott vásárolni. A többség előre megtervez minden nagyobb kiadást (75,5%) és alapvetően takarékosnak érzi magát, aki csak a kisebb kiadásokban könnyelmű (78%). A válaszadók 54%-a az apát/férfit, 40%-a az anyát/nőt érzi családjában a családi döntéseknek fő befolyásolójának. A válaszadók szülői háztartásának 78%-a közös kasszából gazdálkodik. Ez hagyományosan így van Magyarországon, Hoffmann Istvánné (1977) hetvenes években végzett kutatásai hasonló eredményt mutatnak.

A válaszok alapján a vizsgált diákok többsége kapott zsebpénzt, összesen 24%-uk jelezte, hogy sosem volt zsebpénze. A többiek átlagosan 12 éves korban kaptak először zsebpénzt, miközben a 10 (22%) és 14 (21%) éves korában kapott első zsebpénz a leggyakoribb.

A megkérdezett egyetemisták 25%-nak van hitele, 59%-uk pedig el tudja képzelni, hogy a jövőben hitelt fog felvenni, elsősorban lakásvásárlás céljából (84%). A hitelfelvétel megítélése összességében negatív - hasonlóan a teljes lakosság vélekedéséhez - 5 fokú skálán 2,6 átlagértéket elérve. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek 81%-a 3-as vagy ennél gyengébb értéket adott erre a kérdésre.

Ki szeretteti meg a sportolást a gyerekekkel?

Számos tanulmány született azzal a céllal, hogy a megértse a gyermekek kinek a hatására kezdenek el sportolni, illetve szeretik meg a sportolást. A kutatások elemzik a szülők, a kortársak és az iskola befolyását egyaránt.

Woolger és Power (1993) a szülői befolyás öt területét azonosította, azaz (1) a jóváhagyást, (2) a mintaadást, (3) a várakozásokat, elvárásokat, (4) a jutalmazást/ büntetést, valamint (5) az irányítást. Eredményeik szerint a szülői befolyás elsősorban a fiatal gyermekkorban jelentős, majd a tinédzserkor idején már kisebb szerephez jut. Továbbá pozitív összefüggést találtak a gyermek sportban való részvételének mértéke és aközött, hogy a sportolók mennyire észlelték a szülői érdeklődést, bátorítást vagy részvételt. A Kanadai Fitnesz és Életstílus Kutatóintézet vizsgálatai megerősítik, hogy a gyermekek sportolására ösztönzően hat a család sportrészvétele. Jellemző, hogy azok a gyermekek sportolnak nagyobb valószínűséggel, akiknek a testvérei vagy a szülei fizikailag aktívak, illetve akiknek a szülei bátorítják őket a sportolásra. Mulvihill et al. (2000) eredményei szerint a szülőknek a gyermek életkorának növekedésével egyre csökkenő befolyásuk van arra, hogy a gyermekük mennyit sportol. Érvelésük szerint a gyermekek számos tevékenysége nem a családhoz kötődik, továbbá hat rájuk a tömegkommunikáció és szívesebben töltik szabadidejüket a kortársaikkal, barátaikkal, mint a családjukkal. A szerzők tanulmányukban 11-15 éves diákok viselkedéséről számolnak be, akik szívesebben mennek sportolni a barátaikkal, mint a szüleikkel. Hasonlóan vélekedik Martin és Dodder (1991) is. 504 diákkal készített interjú után azt a következtetést vonták le, hogy a számos sportolásra ható változó közül a szülők szerepe kisebb, mint más tényezőké. Szerintük a szülői hatás inkább indirekt módon jelentkezik, így olyan közvetlen erők, mint a másoktól kapott bátorítás nagyobb szerephez jutnak a sportban való részvétel magyarázatakor.

Bognár és tsai (2005) tanulmánya szerint az iskolai környezetnek, a testnevelés óráknak döntő hatása van a későbbi felnőttkori fizikai aktivitás minőségére. Ezzel szemben Iso-Ahola és Hatfield (1986) szerint az iskola befolyása nem elsődlegesen fontos. Szerintük az iskola csak a már meglevő sporttudást finomítja.

Saját vizsgálatom (2007) szerint Magyarországon az iskola szerepe kiemelkedően fontos a szülői generáció igen alacsony sportrészvételének köszönhetően.

Irodalom
Bognár József – Tóth László – Baumgartner Eszter – Marina I. Salvara (2005): Tanulás, célok és testnevelés: Előtanulmány az általános iskola felől. In IV. Országos Sporttudományi Kongresszus Tanulmánykötet II. 29–34.
Canadian Fitness and Lifestyle Research Institute: The Research File – Understanding Youth Physical Activity, 00- 05, http://www.cflri.ca/pdf/e/rf0005.pdf
Iso-Ahola, S. E. – Hatfield, Bradley (1986): Psychology of Sports: A Social Psychological Perspective, William C. Brown Co.
Martin, Douglas E. - Dodder, Richard A. (1991): Socialization Experiences and Level of Terminating Participation in Sports, Journal of Sport Behaviour, Vol. 14, pp 113 – 127, June
Mulvihill, Caroline – Rivers, Kim – Aggleton, Peter (2000): Views of young people towards physical activity: determinants and barriers to involvement, Health Education, Vol. 100, Nr. 5, pp 190-199
Woolger, Christi – Power, Thomas G. (1993): Parent and Sport Socialization: Views from the achievement literature, Journal of Sport Behavior, Vol. 16, Sept, pp 171 – 190

A családi életciklus befolyása az egészségtudatosságra

A közelmúltban megjelent egy cikkem a Marketing és Menedzsment szaklapban (2010/2, 13-22.o., társszerző: Simon Judit). A cikk rövid összegzése a következő:

Egy család, háztartás az élettörténete során folyamatos fejlődésen megy át, tipikusan az egyedülálló fiatal felnőtt állapottól jut el a házastárssal vagy élettárssal való együttélésen, majd a gyermekvállaláson át az idős egyedülálló szakaszig. A családi életciklus hipotézisünk szerint jelentős befolyást gyakorol az egészséghez való viszonyulás kialakulására is, így kutatásunkban a családi életszakaszok segítségével kíséreltük meg alaposabban megérteni a lakosság hozzáállását az egészséges táplálkozáshoz, életmódhoz. Jelen kutatás központi témája az egészségtudatosság és benne az egészséges étkezés kérdéskörének vizsgálata, annak fontossága és választása szerint. 
Vizsgálatunkból kiderül, hogy a magyarok döntő többsége kiemelkedően fontos értéknek tartja a családi közös étkezéseket, mindemellett úgy véli, hogy a modern életvitel és az egyre individualizálódóbb társadalmi lét csökkenti annak gyakoriságát. Eredményeink szerint az életciklus megközelítés olyan relevánsan fűzi össze a szempontokat (életkor, háztartástípus, családi állapot, gyermekek a háztartásban), amely így finomabb különbségeket mutat, mintha pusztán a nemet, életkort, családi állapotot vagy háztartástípust vizsgálnánk.

A nők részvétele a pénzügyi döntésekben

A pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat jellemzően férfiaknak értékesítik, hagyományosan ők a fő döntéshozók ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak a megvásárlásában. Ugyanakkor megfigyelhető a nők egyre erősebb befolyása a vásárlási döntésre, amely nem meglepő, ha iskolázottságukat, a munkaerő piaci részvételüket tekintjük. Iskolai végzettség szerint a magyar nőket és férfiakat összehasonlítva a nők javára dől a mérleg. A felsőoktatásban 1980 óta magasabb a női hallgatók létszáma, mint a férfiaké.

Azonban ha a kereseti viszonyokat tekintjük, akkor kiderül, hogy férfiak járnak jobban. Egy 2006-os megkérdezés eredménye alapján Magyarországon a férfiak havi nettó bére 16%-al magasabb, mint a nőké. Ez az átlagos rés azonban területenként nagyon eltérően alakul. Ahogy a bérkategória nő, úgy emelkedik az eltérés is. Eszerint a legmagasabb jövedelmi kategóriában már 35% a két nem bére közötti különbség. A gyermek jelenléte (és ezzel az végzett munka jellege) is befolyásolja a különbséget. A gyermektelenek csoportjában a legkisebb a bérrés férfiak és nők között (9%), a két gyermekesek esetében azonban meghaladja a 25%-ot.

Visszatérve a pénzügyi döntésekre a GfK közelmúltban megjelent tanulmánya szerint a magyar párok jellemzően együtt döntenek a pénzügyi, banki termékek, szolgáltatások megvásárlásáról. Bár létezik munkamegosztás férfi és nő között, a vásárlásokban a hagyományos női – férfi szerepek mellett jellemző, hogy egyre több nő szól bele az autó vagy bútor vásárlásába is, míg a férfiak egyre inkább részt vesznek a gyerekekkel kapcsolatos nevelési feladatokban.

Malone és szerzőtársainak - in: J Fam Econ Iss (2010) 31:63-81 - felmérése azt vizsgálta, hogy a különböző családformákban élő (egyedülálló, házas, elvált, partnerrel együtt élő) gyermektelen nők és anyák hogyan viszonyulnak a pénzügyekhez, mennyire érzik anyagi helyzetüket biztosnak. Kutatásukban 368 fő 30 és 65 év közötti nő vett részt. Eredményeik szerint azok a nők, akik nem hagyományos családban élnek, azaz egyedülállók, elváltak vagy együtt élnek partnerükkel bizonytalanabbnak ítélték meg az anyagi helyzetüket, mint azok, akik az első házasságukban élnek. Azok a nők ítélték meg kedvezőbbnek az anyagi helyzetüket, akik az átlagnál idősebbek, magasabban képzettek, magasabb jövedelműek voltak, illetve akik nagyobb mértékben járultak hozzá háztartásuk bevételeihez. Az is kiderült, hogy a házasság nem feltétlenül jelent nagyobb anyagi biztonságot, továbbá az egyedülálló anyák konzervatívabbnak bizonyultak a házasságban élő társaiknál mind a fogyasztási kiadások, mind a pénzkezelés tekintetében.

Házasságkötés, válás, gyermekvállalás

A KSH legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság száma 10 millió 5 ezer fő volt 2010. május végén. Az év első öt hónapjában kevesebb gyerek született, továbbá a halálozások száma is csökkent. A http://www.fogyamagyar.hu/ weboldalon a lakosság fogyásának üteme nyomon is követhető.

Kopp Mária tanulmánya bemutatja a magyar népesedési helyzetet. Az elemzés többek között kitér arra, hogy a magyar fiatalok több gyereket szeretnének, mint amennyi ténylegesen megszületik, illetve a házasság kedvez a gyermekvállalásnak. A házasságban élők átlagos gyermekszáma nagyobb, mint a házasság nélkül együttélőké.

Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html és WORLD VALUES SURVEY 1981-2008 OFFICIAL AGGREGATE v.20090901, 2009. World Values Survey Association (www.worldvaluessurvey.org). Aggregate File Producer: ASEP/JDS, Madrid alapján

Az alábbi ábrán egymás mellé tettem a KSH házasságkötési és válási statisztikáját és a World Value Survey néhány adatát az ideálisnak tartott gyerekszámról (http://www.worldvaluessurvey.org/). Utóbbi sajnos csak 1982-1998 közötti adatokat tartalmaz Magyarországra, de a tendencia miatt mégis érdemes ránézni. Az ezer főre jutó házasságkötések száma erőteljesen lecsökkent 1982 óta, a válások száma az utóbbi közel 20 évben hasonló szinten van. Az ideálisnak tartott gyerekszám esetében már a 90-es években eltolódást látunk az egy gyermek felé, azzal együtt, hogy a többség 2 gyermeket szeretne. Az adatok szerint 90-es évek végén jelentek meg a gyermektelenséget ideálisnak tartók, igaz arányuk igen alacsony.

Pongrácz Tiborné demográfus szerint a tudatos gyermektelenség ma is csak elenyésző mértékben jellemző, a gyermektelenek aránya jelenleg 10 százalék körüli, de ez jellemzően biológia okokra vezethető vissza és nem saját döntés következménye. Ugyanakkor az európai trendek kedvezőtlenek, például Németországban a párok 30-40 százaléka tudatosan gyermektelen.