Családi életciklus és fogyasztás

A családi-, illetve háztartási életciklus vizsgálata új dimenziókat nyitott meg a fogyasztói viselkedés tanulmányozásában. Egy család, háztartás az élettörténete során folyamatos fejlődésen megy át, általában az egyedülálló fiatal felnőtt állapottól jut el a házastárssal vagy élettárssal való együttélésen, majd a gyermekvállaláson át az idős egyedülálló szakaszig. Ezek az eltérő élethelyzetek alapvetően befolyásolják a fogyasztást mind egyéni, mind családi szinten, hiszen az egyes korszakok más és más fogyasztási helyzeteket, szükségleteket és anyagi lehetőségeket jelentenek. Izgalmas kérdés, hogy a családi-, háztartási életciklus mennyiben határozza meg, illetve jelezheti előre a kereslet alakulását általában és egyes termékkategóriákon belül. Másrészt kihívást jelentenek a megjelenő új együttélési formák, amely folyamatosan formálják a kérdéskör vizsgálatát. A témában végzett eddigi kutatások ellentmondásos képet mutatnak a megközelítés használhatóságára vonatkozóan; egyes vizsgálatok megerősítik, mások cáfolják az életciklus szakaszok magyarázó erejét a fogyasztásra vonatkozóan (lásd McLeod – Ellis 1982, Wagner – Hanna 1982, Wilkes 1995, Zelenay 2005).
Magyarországon a családforma az elmúlt 50 évben gyökeres változáson ment/megy keresztül. A 70-es éveket megelőzően gyakorlatilag a házasság volt ez egyetlen elfogadható együttélési forma, később új családtípusok jelentek meg, mint a házasság előtti és helyetti együttélések, az újraházasodások vagy a tartós egyedül-élések a fiatalok körében. Ezt egészíti ki a házasságkötés és a gyermekvállalás kitolódó időpontja. A gyakorlatban azóta értékelődött fel különösen a háztartások életciklusának vizsgálata, amióta egyre több háztartási szintű adat érhető el. Az életciklus modellek hipotézise, hogy az életciklus szakaszok befolyással vannak a háztartás fogyasztására, mivel az egyes szakaszokban eltérő a vásárlóerő, a szükségletek és a motiváció.

Mama Hotel

A szülői háztól való elszakadás nehézségére hívja fel a figyelmet az a jelenség, amelyet Mama Hotelnek neveznek. Eszerint egyre több fiatal marad a szülői házba tanulmányainak befejeztével, azaz amikor már önálló keresettel rendelkezik. Ez a viselkedés elsősorban a fiúkra jellemző és nem függ össze a jövedelemmel, azaz jómódú családok gyermekei esetében is megfigyelhető. A Mama Hotel nagyon kényelmes megoldás, hiszen a háztartásvezetés, így mosás, takarítás, főzés gondjai könnyedén kezelhetők az otthon maradt fiatal számára. A Mama Hotel jelensége elsősorban Nyugat-Európára jellemző, de hazánkban is megtalálható.
A téma iránt érdeklődőknek javaslom tanulmányozásra Christiane Papastefanou munkáit, pl. Papastefanou, Christiane: Auszug aus dem Elternhaus. Aufbruch und Ablösung im Erleben von Eltern und Kindern. Weinheim/München (Juventa), 1997 vagy angolul: Cordón, Juan Antonio Fernández: Youth Residential Independence and Autonomy. A Comparative Study. Journal of Family Issues, 18. vol., 1997, 6, pp. 576-607 és Nave-Herz, Rosemarie: Still in the Nest. The Family and Young Adults in Germany. In: Journal of Family Issues, 18. vol., 1997, 6, pp. 671-689.

Egyre kevesebben élnek házasságban

Az EU-25-ben a házasságkötések aránya Cipruson, Dániában és Máltán a legmagasabb, Szlovéniában, Belgiumban és Görögországban a legalacsonyabb. A két pólust vizsgálva Ciprus esetében ez 7,2 házasságkötést jelent 1000 lakosra vetítve, Görögországban 4,2-et.
Eközben kitolódik a házasságkötés ideje és nő a válások száma. Magyarországon a 70-es években a nőknek még a 40%-a férjhez ment 20 éves kora előtt, 1995-ben már csak 18-20%-uk. 2004-ben, az EU 25 országokat tekintve 2,1 válás jutott 1000 lakosra. Ez azt jelenti, hogy átlagosan két házasságra jut egy válás. A legmagasabb a válási arány Csehországban és Litvániában (3,2/ezer lakos), a legalacsonyabb Görögországban (1,1/ezer lakos). (Eurostat, 2006)

2008-ban a gyermekek 39,5%-a született házasságon kívül

A KSH adatai szerint Magyarországon a 80-as években a gyermekeknek 9,2%-a született házasságon kívül, majd ez az arány a 90-es években 19,8%-ot, 1998-ban 26,4%-ot, 2008-ban már 39,5%-ot tett ki. Egész Európában megfigyelhető ez a jelenség. Az EU-25 országaiban 1980 óta 3,5-szeresére emelkedett a házasságon kívül született gyermekek aránya, a jelenség eltérő mértékben érinti az egyes tagállamokat. Közel tízszeres különbség található a legmagasabb és legalacsonyabb arányt képviselő Észtország, illetve Görögország között. Előbbi esetében a gyermekek 6%-a, míg utóbbinál 58%-a született házasságon kívül. Európában a legmagasabb értéket egy nem EU tag ország birtokolja, Izlandon a gyermekek közel kétharmada házasságon kívül jön világra (KSH, 2009).