A családi-, illetve háztartási életciklus vizsgálata új dimenziókat nyitott meg a fogyasztói viselkedés tanulmányozásában. Egy család, háztartás az élettörténete során folyamatos fejlődésen megy át, általában az egyedülálló fiatal felnőtt állapottól jut el a házastárssal vagy élettárssal való együttélésen, majd a gyermekvállaláson át az idős egyedülálló szakaszig. Ezek az eltérő élethelyzetek alapvetően befolyásolják a fogyasztást mind egyéni, mind családi szinten, hiszen az egyes korszakok más és más fogyasztási helyzeteket, szükségleteket és anyagi lehetőségeket jelentenek. Izgalmas kérdés, hogy a családi-, háztartási életciklus mennyiben határozza meg, illetve jelezheti előre a kereslet alakulását általában és egyes termékkategóriákon belül. Másrészt kihívást jelentenek a megjelenő új együttélési formák, amely folyamatosan formálják a kérdéskör vizsgálatát. A témában végzett eddigi kutatások ellentmondásos képet mutatnak a megközelítés használhatóságára vonatkozóan; egyes vizsgálatok megerősítik, mások cáfolják az életciklus szakaszok magyarázó erejét a fogyasztásra vonatkozóan (lásd McLeod – Ellis 1982, Wagner – Hanna 1982, Wilkes 1995, Zelenay 2005).
Magyarországon a családforma az elmúlt 50 évben gyökeres változáson ment/megy keresztül. A 70-es éveket megelőzően gyakorlatilag a házasság volt ez egyetlen elfogadható együttélési forma, később új családtípusok jelentek meg, mint a házasság előtti és helyetti együttélések, az újraházasodások vagy a tartós egyedül-élések a fiatalok körében. Ezt egészíti ki a házasságkötés és a gyermekvállalás kitolódó időpontja. A gyakorlatban azóta értékelődött fel különösen a háztartások életciklusának vizsgálata, amióta egyre több háztartási szintű adat érhető el. Az életciklus modellek hipotézise, hogy az életciklus szakaszok befolyással vannak a háztartás fogyasztására, mivel az egyes szakaszokban eltérő a vásárlóerő, a szükségletek és a motiváció.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése