A Guardian tegnap megjelent cikkében a kimagaslóan alacsony német termékenységi arányszámról és annak következményeiről ír (cikk: itt).
Németország 1.36-os termékenységi arányszáma (adatok: itt) valóban alacsony és az ország gazdasági stabilitásával komoly kontrasztban áll, így nem meglepő a probléma hangsúlyozása. Ezzel együtt Németország nincs egyedül ezzel a gonddal, a magyar adat kéz a kézben jár a némettel, sőt 2011-ben az 1.24-es értékre süllyedt. Erről a mutatóról azt kell tudni, hogy értéke a szülőképes korú, azaz a 15-49 éves korú nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amely kifejezi, hogy egy nő hány gyermeket szülne élete folyamán a jelenlegi feltételek megmaradása mellett, azaz mennyi a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. A termékenységi arányszám európai uniós átlaga 1.6, de a generációk reprodukcióját a 2.1-es szint mellett lehetne biztosítani.
Demográfiai elemzések szerint az okok között található a gyermekvállalás időpontjának kitolódása, a tanulmányi idő meghosszabodása, a házasság népszerűségének csökkenése, az önálló élet elkezdésének nehézsége, illetve a társadalmi értékek megváltozása, úgymint az egyéni értékek előtérbe kerülése a közösségi értékekkel szemben. Mindezentúl és ezekkel összefüggésben, Németországban fontos tényező a szándékos gyermektelenség problémája is, amely Magyarországra nem jellemző (lásd: elemzés a témában).
Tekintettel arra, hogy a kétkeresős családmodell az uralkodó, így a munka és a család közötti konfliktus feloldása tűnik a legfontosabbnak - utal erre a Guardian cikke. A helyzet mindenképpen komoly, hiszen a demográfiai trendek és a gazdasági teljesítőképesség között szoros összefüggés van. Éppen ezért foglalkoznak sokan és sokat azzal a kérdéssel, hogy a születések száma hogyan növelhető Európában?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése