2011. január 5., szerda

Értékek a reklámokban

Kolléganőm adta az ötletet (köszönöm Nóri), hogy számbavegyem az éppen futó reklámokat a családforma és a férfi-női szerepek szempontjából. Szerepeljen itt néhány eset, a ma esti reklámblokkból:

Head and Shoulders
A férfiak és nők mások, de a korpa közös ellenség. A bemutatott férfi és nő egészen hasonló, egyfajta unisex érzetet sugall.

Flóraszept
Apuka és gyerekek saját dolgaikkal foglalkoznak, míg anyú gőzerővel és boldogan látja el a háztartást. Hagyományos szerepfelfogás.

Lidl
Női hang ecseteli a kiváló ajánlatokat. Nem csoda, hiszen jellemzően a nők a főbevásárlók.

Gyógyszerhirdetések egy kaptafára: 
Problémamegoldó nő(k) és az esendő, beteg férfi(ak) esete a hagyományos szerepfelfogásnak megfelelően. Az erős férfi ilyenkor lehet esendő, a nő pedig gondoskodhat.
Kalmopirin
Férfi (hang) a beteg áldozat, a nő (hang) hozza a megoldást.
ACC
Beteg férfi és a megoldást hozó nő, akinek a férfi hálás miután felépült betegségéből.
Cetebe
Szemlélődő, a betegekkel szembesülő nő, aki végül magabiztos és egészséges. Ő már önmagáról gondoskodik, ami eltérő a korábbi példákkal szemben, modernebb.

Itt szeretnék utalni az egyik hallgatóm (Csincsik Andrea) 2010-ben benyújtott szakdolgozatára, aki a kulturális értékekkel foglalkozott, konkrétan pedig megvizsgálta az értékek megjelenését hirdetésekben A Nők Lapja női hetilapban található hirdetéseket elemezte, a 2009-es év lapszámaiból minden hónap első számát áttekintve.

Az eredmények a következők:
Rokeach tipológiája, értéklistája alapján a lapban a top5 célérték:
1. Szépség világa
2. Kellemes, élvezetes élet
3. Emberi önérzet
4. Boldogság
5. Anyagi jólét

A top5 eszközérték:
1. Logikus gondolkodás
2. Felelősségteljes
3. Alkotó szellemű
4. Hatékony
5. Törekvő

Női lapról van szó, így nem meglepő, hogy első helyen a szépség világa áll, de a családi biztonság, vagy a belső harmónia, amelyek tipikusan női értékek, háttérbe szorultak a vizsgált  hirdetések esetében. Az eszközértékeknél a hirdetések ágazati sajátosságának köszönhetően a felelősségteljes érték a második helyre került, a mintában ugyanis nagy számban szerepeltek gyógyászati cikkekre, banki ajánlatokra vonatkozó hirdetések, melyek felelősségteljes magatartást mutatnak, illetve várnak el.

Iparágak szerint a legtöbbet szereplő hirdetők közt megtalálható a gyógyszeriparhoz, a szépségiparhoz, valamint a kultúrához, szabadidőhöz köthető hirdetői kör. Ezek esetében a leggyakoribb értékek a következők:

Gyógyszeripar
Az egészség/egészséges életmód, az emberi önérzet, valamint a belső harmónia jelenik meg a hirdetések közel felében, ugyanilyen mértékben szerepel az emberi önérzet, valamint a belső harmónia. Ezek mellett csak elvétve találhatóak meg a családi biztonság, a boldogság, valamint a kellemes élet értékek. Ugyanakkor gyakran szerepel a felelősségteljesség és a szakértelem, szakszerűség.

Kultúra, szabadidő, szórakozás
A szépség világa szinte mindegyik hirdetésben központi szerepet kap, emellé az érdekes, változatos élet, valamint a kellemes, élvezetes élet jelennek meg a jó ízléssel, kifinomultsággal együtt.

Szépségápolás
Az emberi önérzet, az önmegvalósítás a leginkább domináns érték. Gyakori továbbá - nem meglepő módon - az emberi szépség, amely szinte valamennyi hirdetésben megjelenik, csakúgy mint a racionalitás vagy a hatékonyság. A boldogság, valamint a belső harmónia csak egy–két esetben szerepel.

Érdekes felismerés, hogy azonos értékalapon kommunikálva is mennyire eltérő lehet egy-egy reklám üzetenete. Szerepeljen itt erre Csincsik Andrea példája:
Az Unicredit Bank „Talán a pénzem keményem dolgozik értem” szlogennel reklámozott,  komolyságot sugalló ajánlata, illetve az OTP Bank  „Tudjuk, mennyi munka van a megtakarításai mögött” mottóval hirdetett, inkább a humor eszközét alkalmazó reklámja között az érték alapján jelentős eltérés nincs. Mindkét hirdetésben ugyanazon cél-és eszközértékek szerepelnek, mégis a két üzenet más – és más érzéseket mutat a fogyasztók felé.

2010. november 21., vasárnap

A családot érintő változások 1945 után Magyarországon

Most fedeztem fel a Rubicon történelmi lapban Valuch Tibor cikkét a családot, háztartást 1945 után érintő változásokról.

Néhány gondolat a cikkből:
- A magyar társadalomra jellemző a tartós nőtöbblet. Az ’1000 férfira jutó nők” száma 1930-ben 1044 volt, 2009-ben 1107.
- A nyolcvanas évektől figyelhető meg a házasodási arányok jelentős és tartós visszaesése.
- 1978-tól haladja meg a megszakadt házasságok száma (válás, halálozás következtében) a házasságkötések számát.
- Az ötvenes évektől indult el az egykeresős családmodell bukása, ez az egyik legfőbb oka a nők tömeges munkába állásának.
- A nők belépése a felsőoktatásba nagyon dinamikusan történt. 1941-ben a befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek mindösszesen 12,3%-a volt nő, ez 1990-ben 46,1%.
- A háztartási munka végzése elsősorban a nők feladata volt és ez ma is így van.
- A női szerepváltozás a városokat és a falvakat egyaránt érintette.
- Magyarországon a változások kötődnek a politikai környezethez.

 Ezek a gondolatok jó adalékot jelentenek annak a megértéséhez, hogy a nők vásárlásban betöltött szerepe miként változik, hogyan lépnek be a hagyományosan férfias döntések területére (és ez fordítva is igaz) és miért gyakorolnak egyre erősebb befolyást a családi döntéshozatal folyamatára.

2010. november 6., szombat

A 'zsúfolt otthon' és a boomeráng gyerekek

Napjaink trendje, hogy a korábban mielőbb külön költözni vágyó gyerekek elkezdtek visszatérni a családi házba vagy egyre kevésbé akarnak elköltözni.
McGregor és Bateman kifejezetten az életciklus-szakaszok harmadik harmadára fókuszálva vezette be a zsúfolt otthon (Crowded Nest) fogalmát 2003-as cikkében. Ez az életszakasz a teljes család és a kiürült otthon közötti időszakot egészíti ki, amely elsősorban a nyugdíj előtt álló középkorú házaspárok életciklusát jellemzi. A szerzőpáros a következő esetekben használja a zsúfolt fészek fogalmat:
- kétkeresős vagy férfikeresős család idősebb, együtt-élő nem kereső gyermekkel, aki sosem költözött el otthonról és akár már házastársa is velük él
- idős szüleivel együtt élő, középkorú házaspár, akik anyagilag támogatják egyetemista, vagy alacsony keresetű, nem otthonélő gyermekeiket
- középkorú házaspár, akik idős szüleikkel és nagykorú, eltartott gyermekeikkel is együtt élnek
A fogalmat Kathleen Shaputis 2004-ben megjelent könyve tovább népszerűsítette (lásd: The Crowded Nest Syndrome: Surviving the Return of Adult Children). Ő kifejezetten a szülői fészekbe visszatérő, korábban rövid ideig önállóan élő gyerekekre használja a kifejezést. Ez a visszatérés az oka, hogy az érintetteket bumeráng gyerekeknek is nevezik. 

A 2008-as gazdasági válság hatására a hazaköltözési trend felerősödött.  A szülők azzal, hogy ismét összeköltöznek gyermekükkel anyagilag támogatják őket. Erről szól többek között a Yahoo! Shine vagy a U.S. News & World Report cikke. 
A jelenség pozitív elemének tartják, hogy a korábbi nagycsaládi minta tér vissza olyan jellemzőkkel, mint a nagyszülők részvétele a gyermeknevelésben vagy az idős beteg családtagok támogatása, otthoni ápolása a fiatalok részéről. A kritikusok a fiatalok pénzügyi és társas önállóságának elvesztésétől tartanak és attól, hogy ez nem ösztönzi őket, hanem a passzivitásukat erősíti és megnehezíti a saját lábra állásukat.  Utóbbi szemléletet képviselik azok a cikkek, amelyek a jelenség felszámolását célozzák és a szülői otthonokat igyekeznek megszabadítani a felnőtt gyermekektől. Ennek példája a CBS News cikke
amely praktikus tanácsokat javasol szülőknek, akik abba a helyzetbe kerültek, hogy a gyermekük visszaköltözött a családi fészekbe.
Kanadában a szüleikkel együttélő 20-29 évesek aránya 1981-ben 27,5% volt, ez az arány 2001-re 41%-ra emelkedett. Roderic Beaujot szerint a szülők egyre toleránsabbak és engedik egyre tovább otthon lakni gyermekeiket. Ez azt is jelenti, hogy nem kell gyereknek lenni ahhoz, hogy valaki a szüleivel éljen
(Egy korábbi bejegyzésem Hotel Mama címmel szintén ehhez a témához kötődik.)

2010. október 14., csütörtök

A fiatal egyedülállóknak vannak a legkevésbé testsúly problémáik

Újra elővettem egy 2007-es országos adatfelvétel (500 fős, országos reprezentatív minta) adatbázisát és észrevettem, hogy a demográfiai adatok között testsúlyt és testmagasságot is kérdeztünk. Ezekből pedig kiszámítható a testtömeg index (BMI). Ezt vizsgáltam meg az életciklus szakaszok szempontjából.

Általánosságban elmondható, hogyha egy felnőtt ember testsúly indexe 18 és 25 közé esik, akkor normális testsúlyról beszélünk, a 25 feletti érték túlsúlyt jelez. Azonban az index értelmezésénél az életkort is figyelembe kell venni, így 50 év felett még a 27-es érték is normálisnak tekinthető.

Jelen kutatás adatai szerint összefüggés van a családi életciklus szakaszok és a BMI index alakulása között. Az életkor hatásának kiszűrése után az életciklus a testtömeg index heterogenitásának 16%-át magyarázza. Amennyiben a nemet is figyelembe vesszük, akkor a két tényező együtt már 20%-ot magyaráz.

Az egyes szakaszok BMI index átlaga a következőképp alakul (a szakaszok értelmezését lásd a korábbi bejegyzésben):
Fiatal egyedülálló: 22,9
Üres fészek 1: 24,7
Tele fészek 1: 25,4
Egyedülálló szülő: 24,9
Késői tele fészek: 28,1
Tele fészek 2: 26,3
Üres fészek 2: 28,3
Gyermektelen idős pár: 27,0
Idős egyedülálló: 27,1
Teljes minta: 26,0

Az eredmények szerint a Fiatal egyedülállók BMI index átlaga a legalacsonyabb, a Késői tele fészek és az Üres fészek 2 szakaszok esetében a legmagasabb. Az országos átlag 26, a legkisebb érték a megkérdezettek válaszai alapján a 15,6-es index, a legmagasabb a 42,4-es érték. A nemek közötti különbséget figyelembe véve a nők értéke egy kivételével minden csoportban alacsonyabb a férfiakénál. A kivétel a Tele fészek 1 szakasza, tehát az az időszak, amikor 6 év alatti gyermek (is) él a fiatal szülők háztartásában.

Családi életciklus szakaszok 2.

Korábbi bejegyzés már foglalkozott a családi életciklus szakaszokkal. Most egy másik megközelítést mutatok be.

Gilly és Enis (1982) három változót használ a családi életciklus meghatározásához:
(1) egyedülálló vagy együtt élő családfő,
(2) van-e gyermek a családban és a legfiatalabb gyermek hány éves,
(3) a család női feje (ha nincs, akkor a férfi) hány éves.
 Az eszerint képzett csoportokat lásd az alábbi táblázatban.

Családi életciklusok Gilly és Enis (1982) alapján
A háztartásfő életkora
Nincs gyermek a családban
A legfiatalabb gyermek 6 évnél fiatalabb
A legfiatalabb gyermek 6 évnél idősebb

Együtt élő családfő
35 év alatt
Fiatal pár
Tele fészek 1.
Tele fészek 2.
35-64 éves
Üres fészek 1.
Késői tele fészek
Tele fészek 3.
65 év feletti
Üres fészek 2.
-
-

Egyedülálló családfő
35 év alatt
Fiatal egyedülálló
Egyedülálló szülő 1.
Egyedülálló szülő 2.
35-64 éves
Középkorú egyedülálló
Egyedülálló szülő 3.
Egyedülálló szülő 4.
65 év feletti
Idős egyedülálló
-
-

Ez a megközelítés már figyelembe veszi a családok, háztartások változását, így a kitolódó házasságkötési életkort és a késői gyermekvállalásokat. Az együtt élő párokat (szexuális orientációtól és a házasságkötés tényétől függetlenül) a házaspárokhoz hasonlóan kezeli.  „Késői tele fészek” kategóriájával lefedi a 35 év feletti kisgyermekes anyák új csoportját.