A család válsága a francia regényekben

Egy fantasztikus kis könyvet sikerült beszereznem az Antikvarium.hu segítségével. Kurzweil Anna Erzsébet “A család válsága a jelenkori francia regényben” 1937-ben jelent meg és az I. világháborút követően foglalkozik a család válságával és azzal, ahogyan a francia regények feldolgozzák a témát.

A szerző Trisztán és Izolda (Thomas de Bretagne) 12. századi történetétől kezdve, számos író és mű felsorolásával, köztük Stendhal (Le Rouge et le Noir) és Balzac (Le lys dans la vallée) művein keresztül az I. világáború után megjelent írók (Bazin, Baumann, Bordeaux és Borget) munkájáig tekinti át a francia regények családképét.

Egyrészt érdekes az elemzése, amit a családról ír a francia regények világát felidézve, másrészt érdekes az, ahogyan ő ír róla, a 30-as évek Magyarországán. Megfogalmazása szerint (4.o.) „a család a házastársak szeretetére van alapítva, egyensúlya pedig a családfő tekintélyére, a családtagok kölcsönös engedelmességére”. És itt ne romantikus vagy szenvedélyen nyugvó szeretetet képzeljünk el, hanem ideális családként Mauriac „Le Mystére Frontenac” regényéből kiindulva egy olyan családot, ahol nem a boldogság a fontos, „hanem hogy a közért, a család érdekében munkálkodhassanak. Egymás iránti szeretetük elégséges a viszályok elhárítására.” (5.o.) Majd ugyanitt kifejti, hogy ugyanakkor „a mai társadalom felfogása a házasságról és a családról szabadabb. Nem kívánja sem a családfő abszolút autoritását, sem a feleség és a gyermekek teljes alárendeltségét”. 

Kurzweil Anna Erzsébet elemzése a család válságáról szól, annak is belső (házastársak egymáshoz való viszonya) és külső (háború, gazdasági vagy szellemi élet) okait keresve a francia regényben. Megállapítása szerint a regények elsősorban a belső okokkal foglalkoznak, ami nem meglepő szerinte mert, „a külső hatások jelentősége a mai ember számára magától értetődővé vált, ...., ha a család válságát a külső körülmények elő is segítették, igazi rugóit az emberi lélekben kell keresni” (6.o.).

Történelmi távlatokat is bevonva elemzésébe a következőket állítja meg (20.o.): „Az irodalomtörténetben szereplő* családválságokat kevés kivétellel a hűtlenség idézte elő. A jelenkori regényben** a hűtlenség problematikája bár szerepel, de háttérbe szorul. Az írók érdeklődése az érzelmek felbomlása felé irányul, azonkívül azt vizsgálja, melyek az akadályai azon belső kapcsolat kialakulásának, mely a hitveseket szorosabban fűzi össze, mint esküjük.”

Végkövetkeztetése a következő (21.o.):

A vizsgált regények „írói abban azonban megegyeznek, hogy a család válságának végső okát a mai ember szellemi berendezkedésében látják. A ma embere képtelen önzetlen áldozatokat hozni, görcsösen ragaszkodik egyéni érdekeihez. Hogy a családi élet újra teljességében bontakozhasson ki, szükséges, hogy maga az ember váljék önfeláldozóvá, - egyszóval jobbá.”

És akkoriban még szó sem volt a fogyasztói társadalomról...

 *A 12. századtól tekintette át a jellemző példákat
** Az első világháborút követően megjelent regények a 30-as évekkel bezárólag.

Találkozunk a Sulikezdő Szombaton!

Találkozunk a Sulikezdő Szombaton! - köszönhetnek el ezentúl egymástól a tanévzáró ünnepségeken az amerikai tinik mielőtt kitör a nyári szünidő. Hogy mi is az a Sulikezdő Szombat (Back-to-School Saturday)? Egy újabb jele annak, hogy az alkalomhoz kötődő vásárlás iránt van érdeklődés a fogyasztók körében. A Fekete Péntek (Black Friday, lásd a korábbi bejegyzést róla: itt) és a Cyber Hétfő (Cyber Monday, "vásárolj ma online" a Fekete Pénteket követő hétfő 2005 óta) után megérkezett az amerikai tinikhez a Sulikezdő Szombat (Back-to-School Saturday), amelynek a célja, hogy az iskola kezdete előtti tanszer és egyéb (ruha, cipő...) vásárlásoknak teret és kedvezményeket adjon. Tekintettel arra, hogy fogyasztói társadalmunkban a vásárlás köré szerveződik életünk és identitásunk, újabb és újabb kreált "ünnepeket" várhatunk, amelyek a vásárlás közös élményét teszik lehetővé. Az iskolakezdés egyébként is erős vásárlási szempontból, amely az USA-ban 8-12 hetes időszakban jelentkezik és a csúcsot augusztus második és harmadik hetében éri el. Eszerint a nagy bevásárlónap az iskolakezdésre augusztus 11-e lett. 

A bevásárlónap kezdeményezője a Teen Vogue, amely az ismert amerikai női magazinnak, a Vogue-nak a tiniknek szóló változata. A lap alelnöke, Jason Wagenheim, így nyilatkozott a nap jelentőségéről a New York Times-nek: "Komoly lehetőséget látunk benne, mert a lányoknak az iskolakezdés ugyanolyan fontos, mint a Karácsony előtti vásárlási szezon". A közös vásárlást elősegítendő számos kereskedelemi partnert vontak be az eseménybe, akik kedvezményekkel és programokkal várják a fiatalokat és szüleiket. Valami hasonlóról van szó, mint a nálunk ugyancsak kereskedelmi "ünnepként" vagy shoppingünnepként (sic!) meghirdetett tavaszi és őszi Glamour napok és Joy napok, amelyeknek a neve már itthon is összeforrt a kedvezményes vásárlással. 

A technológia segítségével együtt a család

A távolélő családtagok számára a technológiai megoldások lehetővé tehetik a távolságok áthidalását. Amber Epp, Hope Jensen Schau, and Linda Price (2011) kutatása azt vizsgálta, hogy egymástól távolélő családtagok (például a más városban továbbtanuló fiatalok, sokat utazó vagy távolélő szülők) hogyan tartják a kapcsolatot családtagjaikkal és a korábbi családi szokásokat hogyan tudják megőrizni technológiai eszközök közvetítésével. 

Eredményeik szerint különböző technológiai megoldások segítségével a korábbi szokások egy része a távolban is megőrizhető kisebb vagy nagyobb erőfeszítések árán. A technikai eszközök segítségével a távolság ellenére is megtartott, illetve feladott szokásokat a következőképp csoportosították:

1. Szokások, amiket meg sem próbáltak technológiai eszközökkel áthidalni, például a születésnapok megünneplése, közös családi vacsorák.

2. Sikertelen kísérletek a korábbi szokások folytatására, így esti mese olvasása telefonon keresztül.

3. Nehézségek árán, elkötelezettséggel és kreativitással sikeresen megőrzött szokások, például közös főzés és étkezés Skype kapcsolat segítségével.

4. A technológiai eszközök segítségével könnyen megőrzött szokások, például tévéműsorok "közös" nézése és a reklámszünetekben telefonon beszélgetés vagy sms-ben élmények megosztása.

A tanulmány rövid összegzése elérhető: itt

Angol polgári lakásbelsők

Izgalmas bemutató látható a londoni Geffrye Múzeumban a középosztálybeli angol családok lakásairól. A kiállítás a XVII. századtól napjainkig mutatja be a család életterének változását, benne a tér használatát, a dekorációkat és bútorokat. Érdekes megfigyelni, ahogy az egyszerre családi és üzleti életnek helyet adó otthonban egyre több funkcionális helyiség jelenik meg, majd a személyes térből eltűnik az üzleti tér, illetve később az idő múlásával - bár más módon -  de ismét multifunkcionális terek alakulnak ki.

A múzeumlátogatást dokumentáló képek és azok leírása 1630-tól 2000-ig az alábbi összefoglalóban követhető:

1630

A fogadószoba/nagyterem volt a családi élet központja, itt zajlottak a közös étkezések, a szórakozás és kikapcsolódás, valamint üzleti megbeszélések is helyet kaptak ebben a térben. A bútorok tartósak és strapabíróak voltak, de alkalmasnak kellett lenniük a vendégfogadásra is. A fogadószoba általában az első emeleten helyezkedett el a családi üzletnek teret adó földszinti helyiség felett, azaz a családi és üzleti élet egy épületben kapott helyet.

1695

A XVII. század végén a polgári házak általában nappalival és/vagy étkezővel is rendelkeztek és ez a tér lett a családi élet fő helyisége a korábbi fogadószoba  helyett. A helyiség, amely a családi tevékenységek, étkezések és vendéglátás helyszíneként is funkcionált, személyesebb lett.

1790

A nappali hasonló szerepet töltött be a család életében, mint az előző század végén, de a berendezése megváltozott. A helyiség ragyogó lett és stílusos, rendezett és tiszta, ami világosabb színeket és kifinomult dekorációt jelentett. A falakon a fabetétes panelek helyett megjelentek a tapéták.

1830

A ház első emeletén kapott helyet a szalon, hatalmas utcára nyíló ablakokkal, függönyökkel és díszes erkélyekkel. A helyiség több célt szolgált: itt töltötték az idejüket a ház női tagjai olvasással, zenéléssel, festéssel. A tér közepén nagy méretű asztal állt, a használt színek harmonikusak lettek.

1870

A szalont továbbra is elsősorban a család női tagjai használták, akik vendégeiket fogadták itt. Éppen ezért a helyiséget gondosan rendezték be a legújabb divatot követve. Eltérő mintákat és stílust használtak a falakon, a szőnyegeken és függönyökön, hogy élénk, mozgalmas hatást keltsenek. 

A dekorációban a kereskedelemben kapható tárgyak és a kézimunkák egyaránt megjelentek.

1900-1914

A francia ablakokkal, kandallóval ellátott szalon újdonsága az elektromos áram megjelenése. A dekoráció nem feltétlenül azonos stílusú és mintázatú, de jellemzően harmonikus. A tárgyak egyszerre modernek és hagyományosak, megjelenik az Art Nouveau stílus.

1930-1939

A belvárosi lakás alternatívát jelent a külvárosi lakóház helyett, elsősorban egyedülállók és gyermektelen párok számára. A kisméretű, de komfortos lakások forróvízzel és központi fűtéssel, valamint a kor modern háztartási készülékeivel felszereltek. Jellemzőek a nagy ablakok, a világos színű falak és a zöld/narancs/beige színek, valamint  a korábbi időszakokhoz képest kevesebb bútorzat.

1955-1965

Nyitott terű nappali és ebédlő jellemző a kor lakására, ahol a nagy ablakok és a nagy belmagasságú ebédlő tágas teret mutat. Jellemző a központi fűtés és a kandalló helyet a televízió veszi át a központi helyet. A nappali/étkező több funkcióval is rendelkezik, a pihenés, szórakozás, televíziónézés és az étkezés helye lesz. A bútorok egyszerűek és díszítés nélküliek, a bútorok textillel borítottak, a falak sokszor fehérek.

1990-2000

Londonban a 70-es években jelentek meg először a „loft” megoldások és ez lett később, a 90-es évek után az egyik legfontosabb belsőépítészeti megoldás London belvárosában, ami szerint a konyha, étkező és nappali egybefüggő helyiségben található.

10 tény Nőnapra

A Guardian ma, a Nemzetközi Nőnap alkalmából bemutatott 10 tényt a nőkről.

Jöjjön most ennek a fordítása magyar kiegészítésekkel (ahol volt értelme és volt elérhető adat).

1. 17 országban van jelenleg női miniszterelnök és/vagy államelnök, a számuk 2005 óta megduplázódott. Magyarországon jelenleg egy női miniszter van, miközben a magyar országgyűlésben jelenleg a képviselők kevesebb, mint 9 százaléka nő (azaz ebbe Európában az utolsók között vagyunk)

2. Az Egyesült Államokban 157 millió nő él, közülük 54% egyben anya. Magyarországon jelenleg 5,2 millió nő él, közülük (egyelőre) sajnos nem találtam arra adatot, hogy hány anya van...

3. A világ első regényét egy japán írónő írta a XI. században. Az első magyar írónők között említik Zay Annát, a XVIII. századi barokk kegyességi próza képviselőjét.

4. Az ausztráliai Tiwi-ben a nőknek mindenkor férjnél kell lenniük. Magyarországon - a 2005-ös mikorcenzus adatai szerint - 2 millió házastársával együttélő 15 év feletti nő él.

5. Az Egyesült Államok első női kormányzóját Wyoming választotta meg, 1924-ben, Nellie Tayloe Ross személyében. Magyarországon az első női polgármestert 1948-ban iktatták be, Újpesten. Döbrentei Károlynét közfelkiáltással választották meg, beiktatását Rákosi Mátyás is ünnepelte. Az ünnepségről szóló korabeli Híradót lásd: itt

6. Jeannette Rankin, republikánus képviselő volt az első nő, akit az amerikai kongresszba válaszottak. Az első női miniszter Nagy Józsefné (Szarka Jolán) volt, aki 1955. szeptember 8. és 1956. november 3. között töltötte be a könnyűipari miniszter pozícióját.

7. Annak az esélye, hogy egy nő kislánynak adjon életet szignifikánsan emelkedik, ahogy lakhelye az egyenlítő felé közeledik. 

8. Az amerikai katonaság első női négycsillagos tábornokát (a legmagasabb katonai rang békeidőben) 2008-ban választották meg Ann E Dunwoody személyében. Magyar női katonai vezetőkről kevés információ van, de a női pilóták kapcsán érdekes, hogy Steinschneider Lilly volt a Monarchia, így Magyarország első női pilótája is. Az 1910-es évek első felében szerzett pilótaigazolványt és hírnevet magának.

9. A női nem szimbóluma (♀) egyúttal a Vénusz bolygó jele. Továbbá a szimbólumot Afrodité és Vénusz istennők kézi tükrének stilizált megjelenítésének is tartják.

És ami számunkra teljesen érdektelen, de nem hagyom ki:

10. Mária, a skótok királynője szenvedélyesen szerette a golfot. Tőle származik a labdaszedő, ütőhordó "caddie" kifejezés valószínűleg a kadét (cadet) szóból.

Plusz egy hazai:

Az első magyar női beatzenekar a Napraforgó lehetett a 60-as évek végén: Szigeti Edit (gitár, ének), Kováts Dóra (hegedű, ének), Kovács Éva (gitár), Sütő Judit(cselló), 1971-ben folk-beat kategóriában nyertek egy salgótarjáni amatőrfesztiválon, majd fel is oszlottak. Részletek magyar női zenekarokról: itt