A hagyományos családértelmezéssel szemben egyre gyakoribbak az ún. modern együttélési formák, így család helyett érdemesebb a háztartásokkal foglalkozni - utalnak erre többen publikációikban. Ez azt jelenti, hogy már nem kell a családról beszélni, illetve a kutatásokban a család jelentőségét és szerepét vizsgálni?
Véleményem szerint a család fogalma nem elveszíti létjogosultságát, hanem egyszerűen kibővül. Dinamikus fogalomról van szó, jelentésének a mindenkori társadalmi állapotokhoz kell alkalmazkodnia. A KSH kutatásokban használt definíció részben ezt teszi akkor, amikor a házastársi viszony mellett az együttélést, illetve az egyszülős háztartásokat is elfogadja családként. A modern családfogalom azonban ennél sokkal tágabb és színesebb. A definíció magában foglalja az újraházasodásokat, az egynemű szülők családjait, a házasságon kívüli gyermekszületéseket, illetve a távol élő családtagok közösségét. Ezek nagyon változatos kombinációban jelenhetnek meg, így létrejöhet például egy új család két korábban elvált családegység egyesítésével, ahol akár mindkét fél gyermekeket hozhat a házasságba. Ezt a családod vegyes, mozaik családnak is nevezik (patchwork vagy blended family). Ekkor ehhez a családhoz négy nagymama és négy nagypapa is tartozhat. Kivéve, ha a nagyszülői vonalon is voltak válások, mert akkor ez a kép tovább színesedik.
Mindez megnehezíti és egyúttal izgalmasabbá is teszi a család befolyásának vizsgálatát az egyén fogyasztására. Egy biztos, annak ismerete, hogy valaki házasságban/együttélésben él-e jelenleg, illetve vannak-e gyermekei és hány évesek (leggyakrabban ezek a kutatások során felvett demográfiai változók) csak részben magyarázhatja vásárlási szokásait, az igazi megértéshez mélyebbre kell ásni a családforma alaposabb megismerésében is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése